Petri-csésze sejttenyésztéshez

A megfelelő sejttenyésztő berendezés kiválasztása

A Petri-csésze, mint említettük, csak egyetlen eszköz a sejttenyésztéshez, és az egyik legelterjedtebb a kutatók körében – nemcsak egyszerűsége, hanem elsőbbsége miatt is; ez volt az első generáció! A sejtkultúra-kísérletek során az eredmények nem lennének a legjobbak, ha egy tudós nem a megfelelő Petri-csészét használja azokhoz a sejtekhez, amelyekkel dolgozik, vagy amiatt, amit a kutatás során be kell fejeznie. Ne feledje, hogy a Petri-csészét sterilre kell tennie, különben az eredmények hamisak lesznek. A kereskedelmi Petri-csészék mindenféle méretben és mélységben kaphatók, különböző anyagokból, például üvegből vagy műanyagból készülnek, ezért fontos, hogy a kutatók olyan intelligens döntést hozzanak, amely lehetővé teszi számukra az ismételt kísérletek elvégzését, legalább az értelmezés integritásának megőrzésével.

OEM = Petri-csészék szőrrel a tetején

A Petri-csésze felfedezése megváltoztatta a mikrobiológiát. Kiváló példa arra, hogy a német orvos, Robert Koch a fogyasztásért felelősként azonosította, ma is ismert, de klinikailag régóta átnevezték Mycobacterium tuberculosisnak. Azonban Koch izolálásával immunológiailag aktív abban az irányban, ahogy egy in vitro baktériumtenyészet kimutatta a vakcina tuberkulózisának kialakulását. A Petri-csészék felbecsülhetetlen értékűek voltak a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának kialakulását vizsgáló tanulmányok során is. a sugárzás károsítja a sejteket és az őssejtek azon tulajdonságait, amelyek képesek regenerálni a sérült szöveteket. A Petri-csészék szerepet játszottak a covid-19-hez hasonló vakcinák kifejlesztésében és kutatásában.

Sejttenyésztési technikák és eszközök Petri-lemezen

A sejteket nem lehet ideális módon a Petri-csésze felületére növeszteni, hacsak nem alkalmazzák a nagyon speciális technikákat és stratégiákat. Ezek közül az első a sejtproliferációt és a túlélést legoptimálisabban támogató táptalaj természete. A fentiekkel együtt a környezeti tényezők, például a hőmérsékleti viszonyok, a páratartalom és a PH-szint ellenőrzése fontos a sejtek ideális kondicionálásának fenntartásához. A legtöbb laboratóriumi környezetben speciális inkubátorok vannak, amelyek elősegítik a sejtnövekedést olyan hőmérsékletű és CO2-szabályozott környezetben. Gyakorold a jó szem-kéz koordinációt – a Petri-csészéket legalább néhány centiméter távolságra kell tartani egymástól, és kerülni kell a szennyeződést –, mert ha a tányéron valamilyen más mikroorganizmus jele van, a kísérlet elveszett.

Végső soron úgy gondoljuk, hogy a Petri-csésze ma is ugyanolyan fontos mindenki számára, aki sejteket növeszt és mikroszkópon keresztül néz. Petri-csésze a sejtbiológia területén: A Petri-tányér vagy petridish egy ilyen berendezés, amelyet többször is használnak precíz és megfelelő sejtbiológiai kísérletek elvégzésére, így az elsajátítása pótolhatatlanná válik. Ha a tudósokat ilyen eszközzel látjuk el, akkor a molekuláris betekintést nyerhetjük a testünkön belüli betegségek mögött meghúzódó sejtmechanizmusokba, ami esetleg közvetlenül megvilágítja az új felfedezéseket. És mindez azért, mert egyes kutatók a Petri-csészét választották, felismerve ennek az univerzális eszköznek a sejtbiológia történetében betöltött óriási jelentőségét (szemben a palack általi igazságtalan versengéssel), azóta új rétegeket fedeztünk fel csodálatos sejtvilágunkon.